 |
|
|
szerző: Borvendég Béla fordítása |
|
Az UIA Egyezmény építészképzéssel kapcsolatos alapelvei
|
|
kiadó: UIA |
Az UIA Egyezmény építészképzéssel kapcsolatos alapelvei
A Prága/Peking/Kairó változat
Az UIA/Unesco Kartával összhangban az UIA azt az elvet képviseli, hogy az építészképzés öt éves, teljes idejű, akkreditált, elismert egyetemen kell történjék ugyan csak akkreditált, illetve elismert képzési program szerint (az öt évbe nem beszámítva a gyakorlati képzés idejét). Egyidejüleg azonban a rugalmasság és az egyenértékűség jegyében elfogadja a különféle pedagógiai megközelítések a helyi sajátosságok kontextusaira adott válaszainak széles skáláját
ˇ
ˇIrányelvek az Egyezmény az építészképzéssel kapcsolatos ajánlott alapelveihez
ˇ(Előszó)
Az építészképzés az UIA Egyezmény és az Irányelvek szinte minden fejezetében megjelenő téma. E dokumentumok különféle módon határozzák meg a képzési szintek célját szerepét, felelősségét korlátait, szervezetét és tartalmát a kezdettől a folyamatos szakmai továbbképzésig bezárólag. Sajnos közülük egymástól eltérő és különböző mélységig foglalkozva olyan fontos részletekkel, mint az építész alapvető tudása és felkészültsége, a vizsgák, az elismertetés, az akkreditáció, a gyakorlati felkészítés, vagy a regisztráció.
Másrészt felismervén annak fontosságát, hogy a szakmai képzés terén mindkét szövegezés hatékony kell legyen az UIA\Unesco Karta olyan szélesebb pedagógiai, tudás és kulturális területet fed le, ahol ezek széles körben elterjesztendök elfogadtatandók és alkalmazadók. Ezért mindkét dokumrntumot szorosan össze kell kapcsolni a képzést menedzselő iskolák, a létesítési kezdeményezések, a folyó kurzusok, a kutatás tervezési programok mindennapi gyakorlatával. Emellett szükség olyan iránymutatásra is szükség van, ami megvalósíthatóvá teszi a már létező programok, tanfolyamok és ezek képzési teljesítményének módszeres értékelését. Erre különösen az UIA Egyezmény és az Irányelvek keretei közt végrehajtott képzési és szakmai elismertetési (érvényesítési), akkreditációs eljárási rend esetében van feltétlenül szükség.
Mindezen lehetőségek rámutatnak e fontos dokumentumokban megfogalmazott elvek teljesítésének és továbbfejlesztésének a szükségességére A lefektetett elveket és elvárásokat a lehetőségekhez képest tovább kell rendszerezni, még működőképesebbé kell tenni és ki kell próbálni őket a gyakorlatban. Használatuk lehetövé kell tegye a módszeres kiértékelést, melynek során a nemzeti értékelési és akkreditációs rendszerek képezhetik a viszonyítás reális alapját. Mindenestre az igazoló eredményeket úgy kell prezentálni, hogy mód nyílják azok e az Egyezményben és az Iránylvekben rögzített alapelvekkel történő egybevetésére.
A következőkben kifejtendő irányelvek ott szándékoznak a témába belefogni, ahol a hivatkozott dokumentumok különfélekép lépnek ki abból. Amit ehelyütt nyújtani kívánnak az
a.\ rendszerezett hivatkozási keret a jó képzési gyakorlat számára
b.\ stratégia készlet az Egyezmény és a Karta elveinek tejesítéséhez.
c.\ a képzési tanintézetek teljesítménynek méréséhez szükséges irányelvek, és
d.\ iránymutatás az építészképzés és ezen keresztül a az építész szakma, a szakmai tudás és kultúra továbbfejlesztéséhez.
Az Irányelvek készítése során felbecsülhetetlen értékű munkát végzett a Karta Csoport, a Szakmafejlesztési Bizottság, a regionális Karta Munka Programok és bekerültek az Európai EU Irányvonal Építészek Számára c. dokumentum elkészítése kapcsán korábban szerzett tapasztalatok úgyis mint, az építészképzés terén végzett elméleti és empirikus kutatás eredményei. Meggyőződésünk, hogy Irányelvek csakúgy, mint a Karta alkalmasak arra, hogy hatásukra megváltózzék az átvétel, a használat és az ajánlások tesztelésénak folyamatát.
A képzés megtervezésének és elemzésének alapkoncepciója.
A tanfolyamok, programok valamint az építészettel kapcsolatos témák a következő címszavak alatt tárgyalhatók
ˇAz építészképzés célja és kontextusai.
ˇAz építészképzés tárgya és tartalma
ˇAz építészképzés módszerei és médiumai
ˇAz építészképzés menedzsmentje és struktúrája.
1. Az építészképzés célja és kontextusa az ésszerűségre való utalás . Más szóval hivatkozás arra, hogy mik a képzés miértjei és holjai? Azaz ama történeti és mai feltételek megértése, amelyek miatt az intézményes képzésre szükség van annak érdekében, hogy az megkönnyítse a jelenlegi képzési és szakmai témák értékének a könnyebb felbecsülését. A cél egyben utal a tanfolyamok speciális szándékaira és a speciális tervezési projektek összetevőire.
2.Az építészképzés tárgya és tartalma utalás a képzés mit-jeire. Mind az általános kurrikulumot mind a tanfolyamok speciális összetevőit, projektjeit stb. a kurrikulum tervéhez kell igazítani és részletesen meg kell vizsgálni abból a célból, hogy a kihozatalt értékelni lehessen.
3.Az építészképzés módszerei és médiumai utalás a képzés miként-jeire.Más szóval a módokra, eszközökre, technikákra, és hordozó eszközökre amelyek segítségével a megha-tározott tartalmat ( tárgyat) a tanfolyamok el kívánják érni. Ezek sora a hagyományos műtermi oktatástól a diával kísért előadásokon át a helyszínen végzett kutatási munka, vagy a gyakorlati tapasztalat szerzésig illetve a tradicionális rajzolástól a számítógép által gerjesztett rajzolásig terjedhet
4.Az építészképzés menedzsmentje,struktúrája és erőforrásokkal való ellátása az idő, az emberek, a tér és a pénzforrások a képzéssel összefűggő menedzsmentjét jelenti. Ami persze összefűg azzal, hogy ki működteti az iskolát, kit vesznek fel hallgatónak, ki értékeli és érvényesíti a tanfolyamokat.
Ezeket a koncepciókat a kövekező szakaszok taglalják
Az Irányelvek és a Karta elemzésének és teljesítésének kerete
Mind az Egyezmény, mind a Karta felfogható kijelentések olyan soraként melyek különféle képen utalnak ( jóllehet sajnos implicite) mind a négy említett dimenzióra. A jelen Irányelvek mindegyike kísérletet tesz e dimenziók mindegyikét szembesíteni a az UIA/Unesco dokumentum tényleges teljesítésével az alábbi rubrikák szerint.
ˇelvek,
ˇpedagógiai gyakorlat,
ˇkihozatal
ˇértékelés és kritika.
Erre a célra egy a négy elemző elvet magában foglaló és a betartás szintje szerint bemutató mátrixot lehet használni az adatok kodifikálása, a megfigyelések és a nyert adatok, valamint az egymáshoz viszonyított értékük és összefüggésük felmérése céljából.
célok és kontextus tárgyak és tartalom Módszer és médium
menedzsment és struktúra
elvek
pedagógiai gyakorlat
kihozatal
értékelés és kritika
A köztük lévő viszony (és más lehetséges dimenziók) különféle karakterüek lehetnek és különböző mértékig befolyásolhatják a képzési döntéseket. Az a javaslat, hogy a programok és kurzusok tervezése, a kihozatal értékelése, és a tanfolyamok, és iskolák érvényesítése ezen a kereten nyugodjék.
.
A végrehajtás meghatározó szintjei.
1. Az építész képzés céljai és kontextusai.
Az építészképzésnek két alapvető célja van.
(1) Kritikus gondolkodásmódú kompetens, kreatív, tervezők/építők nevelése, illetve képzése
és
(2) Olyan jó világpolgárok fölnevelése akik intellektuálisan érettek, ökológiailag érzékenyek, és magukat társadalmilag felelősnek vallják.
Minthogy a két cél közt nincsen alapvető ellentmondás az iskolák és tanfolyamok mindkettőt akár különféle módozatok és gondolat hordozók segítségével is elérhetik a különböző földrajzi és társadalmi kontextusok szerint.
Minthogy az építészet a józan megfontolás, az érzelem és az intuició közti feszültség mezőben születik, az építészképzést ama képesség manifesztációjának kell tekinteni. amely képes konceptualizálni, koordinálni, és kivitelezni az emberi hagyomány mélyén gyökerező építés eszméjét. Az építészet interdiszciplináris terület, amely számos nagyobb olyan összetevőt ölel fel mint a humán tudományok, a társadalom és természet tudományok, a technika, és az alkotó (képző) művészetek.
Még specifikusabban a képzés alapvető célja olyan generalista \=nem specialista\ képzése, aki képes feloldani a különféle eltérő követelmények közti poteciális ellentmondásokat és egyide-jűleg képes formát adni a társadalom és az egyén környezeti szükségleteinek. Az építész hallgatóban tehát ki kell fejleszteni azt a készséget, hogy képes legyen felismerni a megbízás-ban rejlő politikai, financiális, funkcionális motivációkat és az építési előírásokat, hogy aztán fokozatosan kibontakoztathassa magában az épített környezetre vonatkozó döntés hozatal etikai kereteit. A fiatal építészt arra kell buzdítani, hogy felelős hozzáértőként vállalja társadalmon belüli szerepét.
Az első cél egyenes következménye az, hogy az építész képzés arra is kell törekedjék, hogy javítsa az építészeti kihozatalt általában és az építészeti gyakorlatot különösen..A jól kiképzett diplomásokon túl ezt szolgálja a kutatás( állandóan bővülö építészeti tudás) jó példák állítása, a publikációk és a praxisokhoz fűződő kapcsolatok ápolása.
A második említett cél egyenes következmlényeként az építészképzés hozzá kell járuljon a társadalom szociális, gazdasági és kulturális fejlődéséhez mind nemzeti, mind globális szinten.
2. Ez építész képzés tárgyai és tartalma.
Az, hogy miről szól az építész képzés annak a) a képzésre vonatkozó tartalma, b) a kurrikulum által lefedett tudás, hozzáértés és kompetencia alapján ítélhatő meg.
a) Az építész képzés 'tartalma'
ami legalább az alábbi értelemben vizsgálandó:
1. A kurrikulum és az iskolai élet tartalma általában : tantárgyi területek, a meghatározott rendhez kötött ranfolyamok elemei, az órák száma, a kredit érékek, a tantárgyak és oktatóik hierarchiája, az ezekre fektetett hangsűly, projekt áttekintések, vizsgák..stb.
2. Az egyes az iskolán belűli, vagy azon kívüli tantárgyi követelmények (ebbe beleértve a tervezési munkát tanulmányutakat, terpmunkát, szakmai gyakorlatot) az oktatott tényleges tudás törzs, különleges földrajzi területek, kulturák, az építészet történet kertén belül oktatott korszakok, épület tipusok, és az általuk használt metódusok. az oktatott tartalom és a műtermi munka, alkalmazott médiumok közötti integráció illetve elkülönítés.
3. A módszer mint tartalom( tartalom mint módszer) : a módózatok, a médiumok, az eszközök melyek nem csupán a pedagógia, és oktatási terv eszköztárát képezik, ( vagy nem képezik) de annak végcélját is jelentik, például a rajzolásra épített tervezés oktatás, vagy a számítógép használat, vagy diapozitíves szemléltetés.
4. A kontextusok tartalma (törénelmi, kulturális, ökológiai, törvényi, társadalmi, fizikai) amelyeken belül a hallgató és az oktató tevékenykedik úgymint az építészeti és nem építészeti áramlatok, mozgalmak, a média, az ideológiák, a divatok, a szakmák és a tartalom szerinti képzési célok, a társadalom uralkodó érték és törvény rendszere.
5.A hallgató a kurrikulumon kívüli részvétele az egyetemen belüli, vagy azon kívüli olyan tevékenységekben, amelyek hatással lehetnek építészi, vagy intellektuális fejlődédre. úgymint a sport, politika, személyes kapcsolatok, egyesületi tagságok, részvétel iskolaközi, vagy nemzetközi formációkban ( pld ' Téli Iskola) részvétel pályázatokon, különféle motivációk szerinti alkalmi építészeti, vagy nem építészeti munkavállalás.
b) Az építésszel szemben támasztott alapvető követelmények.
ˇArra való képesség, hogy olyan építészeti terveket tudjon készíteni, amelyek megfelelnek mind az esztétikai, mind a műszaki követelményeknek.
ˇAz építészet történet, építészet elmélet, az ezekhez kapcsolódó művészetek, műszaki tudományok és társadalom tudományok elegndő tudása és ismerete.
ˇAnnak ismerete, hogy a társművészetek miként hatnak az építészetre.
ˇA városépítészeti és város tervezés, valamint az ezekhez kapcsolódó tervezési folyamat szakmai fogásainak elégséges mélységű ismerete.
ˇAz emberek és épületek, az épület és a környezete közti viszony, végül ama szükséglet megértése, hogy az épületek és köztük lévő terek miként kell megfeleljenek az ember igényének és léptékének.
ˇAz építész szakma lényegének és az építész társadalmi szerepének megértése, különös tekintettel olyan tervezési programok készítésére, amelyek figyelembe veszik a társadalmi tényezőket. beleértve a tervezési program elkészítéséhez szükséges vizsgálatok, valamint a tervezési program készítés metodikájának megismerését is.
ˇAz épülettervezéshez kapcsolódó szerkezet tervezési, konstrukciós és mérnöki problémák kellő mélységű ismerete.
ˇAz épületfunkciókhoz kapcsolódó fizikai és műszaki problémák olyan részletességű megismerése, hogy ezekhez belső kényemet és a klíma elleni megkívánt védelmet biztosítani tudja.
ˇMindama készségek elsajátítása ami ahhoz szükséges, hogy ki tudja elégíteni az épület használóinak igényét anélkül, hogy túllépné a költségtényezők és az építési szabályok szabta korlátokat.
Mindama iparágak, szervezetek, szabályok, eljárások kellő megismerése, amelyek közreműködnek a terezői koncepció épületekké történő integrálásában, illetve e terveket magasabb szintű átfogó tervek alkotó elemeiként foglalja össze.
A fent említettek alapján az építészképzés tartalma
(a) azt kell célozza, hogy az általa lefedett terület annyira átfogó kell legyen amennyire ez csak lehetséges azaz generalista (nem specialista ) legyen.
(b) ama területeken specializálódjék, ahol a megkülömböztető figyelem és pontosság lényeges,
(c) törekedjék az olyan társszakmák, mint a mérnöki tudományok, a művészetek, a közgazdaság, stb. tudásának, know-how-jának, szakmai fogásainak integrálására,
(d) posztgraduális, multi- professzionális programok, kutatás, vagy rövid kurzusok révén tegye lehetővé magasabb szintű ismertetek megszerzését vagy a specializációt.
(e) vegye figyelembe a szakmagyakorlás rögzített formái helyett ama kibontakozóban lévő formákat, melyek igazodnak az építőiparban, az egyetemeken és általában a társadalomban végbemenő változásokhoz
3.Az építész képzés módszerei és médiumai.
Annak érdekében, hogy a 'tartalom' címszó alatt taglalt 'célok' elérhetők legyenek mind a tradicionális, mind az új, kreatív módszereket és technikákat alkalmazni kell. Az építészképzés a maga az inaskodástól az építés, a mérnöki, a művészeti és az egyetemi képzéséig terjedő történetével máris birtokában van bizonyos egyedülálló módszereknek, és metódusoknak (pld studió munka) Mégis a kísérletezést mindenképen támogatni kell egyrészt annak érdekében hogy képes legyen kielégíteni a változó társadalmi, urbanizációs, életmódbeli és techokai igényeket, másrészt az egyetemi képzés ama igényét is, hogy ki tudja használni a kibontakozó új tervezési eszközöket ( pld számítógép) oktatási módszereket (pld távoktatás) az innovációt .
Szélesbb körben kellene hasznosítani például a testvér szakmák (pld város tervezés, ipari forma tervezés) a művészetek (pld.grafika, formatervezés, festészet, szobrászat) vagy egyéb diszcplínák (pld,menedzsment, társadalom tudomány, komputer tudomány) módszreit és médiumait.
4. Az építészképzés menedzsmentje, struktúraja, és erőforrásokkal való ellátása.
Menedzsment
Az, hogy kit vesznek fel hallgatóként, ki működteti az intézményt, kinek van joga mindezt vezetni, értékelni, érvényesíteni kulcs kérdés. Mindez azonban a társadalmi, politikai, és jogi kontextus függvényében változó lehet. Amíg ezen a területen a globális egyformaság a visszájára fordulhat, az UIA képes lenne megkönnyíteni a sztenderdek jobb megértését és ebből kiindulva az egyes országok közt a tanfolyamok, az oktatási modulok, a személyzet és hallgatók cseréjének lehetőségét..
Jobban kellene hasznosítani a gyakorló építészek tapasztalatait és speciális ismereteit. Más-oldalról az egyetemi oktatókat arra kellene ösztönözni, hogy különböző módokon járuljamak hozzá az építészeti gyakorlathoz (pld karrier közbeni képzés, kutatáson alapuló tervezés,)
A képzésben tevékenykedők szélesebb körű részvétele és a képzési struktúrák hierarchiájának visszafogottabb hangsűlyozása lendületet adhatna az iskolák kreatív fejlődésének. Az iskolán belüli illeve az iskolák és kapcsolódó építő szakmák közti felelősség megosztása a célokkal és a kihozatallal való nagyobb azonosulást eredményezne. Egyúttal példát is mutatna a társadalom más szektorai szá,mára is.
Struktúra
A struktura (1) egyrészt utalás az az okatatási struktura egészére és (2) másrészt az egyes tanfolyamok és tanfolyam összetevők strukturájára.
1.Az oktatási rendszer struktúrája-: Az építész képzés számos modellje létezik. Ezek különféle képen alapulnak a képzési évek számán, ezek mikénti tagolásán, és azon, hogy az ismere-tekben megszerzett jártasságot ki ellenőrzi és bizonyítja.
2. A tanfolyamok struktúrája. Az, hogy a tanfolyamok struktúrája miként tagolódik változó annak függvényében, hogy mi a viszonyuk más intézményekhez és diszciplinákhoz. Ez a skála a társ szakmákkal kombinált ( pld mérnöki tudományok) tanfolyamoktól a különálló iskolákig, vagy olyan intézetekig terjedhet, amelyek nem állanak a képzés ellenörzésa alatt. (pld. éptöipari minisztérium)
Az építész képzés kurrikulumán belül általában három jól lehatárolható csoport különíthető el. Az egyik a műterem, ( beleértve a városépítészeti, tájjépítészeti tervezést) a másik a történeti/elméleti, és humán tudományok tanfolyamai végül a konstrukxió orientált tanfolyamok. A műtermet általában mindenütt a képzés magjának tekintik és az eközt és a többi tanfolyam összetevői közti viszony nem igen mutat változatosságot.
Az erőforrásokkal való ellátás
Mint minden közszolgálat az építészképzés hatékony működéshez és folyamatos fejlesz-téséhez elégséges anyagi támogatást tesz szükségessé. Ezt azonban nem szabad az olyan külső tényezők fluktuciójához kapcsolni, mint például az éppen aktuális hallagatói létszám. A különböző kontextusok viszont a képzés különféle módjait teszi lehetővé (pld. köz, magán, önfinanszírozás)
A finaszírozó szervek figyelmét hangsúlyosan kell felhívni az építész képzés sajátos természetére ( a tervezés oktatása a maga egyedülálló követelményeivel mint tér, idő, személyzet / arány ).
Bármilyen legyen is a finaszírozás módja a cél mindenkor (a) a lehető legmagasabb szinvonal, elérése (b) és a képzéshez való hozzájutás minél szélesebb lehetősége kell legyen.
Az építész képzés irányelveinek megvalósítása az értékelés, érvényesítés, akkreditáció során
A képzés általános elveinek rögzítése tekintetében mind a Karta, mind az Irányelvek hasznos emlékeztetők és a jó praxishoz vezető iránymutatók. Az iskolákban felhalmazódott tapasztalatot és bölcsességet a különféle kurrikulum összetvők és erőforrások jobb koordinációja felé kell irányítani hozzátéve ehhez a tervezési praxisok és más diszciplinák számára kölcsönösen előnyös kapcsolatokat.
Az iskolákat bátorítani kell arra, hogy kurrikulumaik szervezése, teljesítményük érté-kelése, és a tovább fejlesztési próbálkozásaik során használják fel és teszteljék az UIA az építész képzésre vonatkozó dokumentumait. különösen a Kartát, az Irányelvet és az Egyezmémyt.
A tanfolyamok értékelését az érvényesítést és akkreditációt olyan szisztematikus kritériumokhoz kell kötni, mellyeket mindenki megért, és mellyekkel mindenki egyetért.
Egyszeűnek látszhat az alábbi 4X4 Mátrix használata az értékelés, érvényesítés és a tanfolyamok tervezésekor.
célok és tartalom tárgyak és tartalom módszerek és médiumok
. menedzsment és struktúra
elvek
pedagógiai gyakorlat
kihozatal
értkelés és kritika
Folytatólagos szakma fejlesztés/ továbbképzés
A képzés életfogytig tartó folyamat. Ámbár a a praxisokban sontán felgyülemlik a tapasztalat mégis elvárható, hogy az építész egész pályafutása során mindenkor szisztematikusan is lépést tartson az új művészeti, és tudományos fejleményekkel
Folytatólagos szakma fejlesztést ajánlhatnak a különféle szakmai intézmények, vagy független szolgáltatók. Mégis az a legjobb, ha ezek tartalmát, az órák számát a a szakmai szervezetek határozzák meg a Kartában, az Egyezményben és az Irányelvekben rögzítettek ismeretében az szövekezve az iskolákkal.
Folytatólagos szakma fejlesztési kurzusok foglalkozhatnak új technológiákkal, új törvényi szabályozásokkal, csakúgy, mint átadható szakmai fogásokkal.A tanfolyamok figyelembe vehetik a helyi igényeket, társadalmi és geográfiai sajátosságokat, (pld. klíma, társdalmi szokások, természeti katasztrófák) Speciális kurzusok foglalkozhatnak a nemzetközi építészeti praxissal is. A folytatólagos szakma fejlesztési kurzusokok is képezhetik az értékelési és érvényesítési eljárásoknak.
Az egyetemi képzést megelőző/ nem szakmai építészeti oktatás
A közvéleménnyel meg kell ismertetni azt miként jön létre a környezete, az épületek miként hoznak változást az életbe és hogy miként képes a közösség résztvenni a tervezés és az építés folyamatában. Annak érdekében, hogy olyan a mainál felvilágosultabb társadalom alakuljon ki, melyben mélyen él a környezeti folyamatok tudatossága és melyben becsben tartott városépí-tészeti alkotások és középületek képezik a társadalmi élet kereteit az elemi és a középisko-lákban erre alkalmas oktatást és nevelést szükséges intézményesíteni. Ami ugyan nem kell közvetlenül utaljon az építészetre, ám bekapcsolódhat létező kurzusokb, média kampányokba, és a felnőtt,életpálya közi képzésbe.
Az építészképzés nemzetközi dimenziói
Mint az egyik legrégibb ipari, kreatív kulturális tevékenység és elismert szakma az építészet mindig is nemzetközi volt és természetből eredően az egyes kultúrákon áthatoló természetű. Mindazonáltal sok jel vall arra, hogy az építész szakma és az épület előállítás jelentős szegmense az intézményes és kulturális komplexitás egészen más szintjén válik egyre növekvő mértékben 'multinacionálissá'
A nemzetköziség eme trendje mind új lehetőséget, mind példa nélkül álló problémákat is hoz a felszínre. A hagyományos szakmai megitélés közvetlenűl szembesül nagy politikai, gazdasági és környezeti tényezőkkel.Ha a szakmagyakorlás és építészképzés elkerülhtetlenül nemzetközivé kell váljék, tudatában kell legyen e változásnak és arra nem csak válaszolnia kell, de a megfogalmazások és fejlesztések a hagyományos mögé krell visszanyűljanak és ezzel az építész képzésnek is számolnia kell.
A kvalifikációk kölcsönös elismerése és az oktatás átnyúlása a korábbi egyértelműen meg-határozott nemzeti szuverenitáson új tényező amelyet az építészek és a hallgatók tágabb mozgás lehetősége érdekében lehet kibontakoztatni.
Az UIA általában, a képzési és szakmai testületek nem kevésbbé jó helyezést értek el atkintetben, hogy irányt mutassanak az ilyen iráűnyú fejlődés számára.
Az egyes országok szakmai szervezeteinek szerepe az építészképzésben.
A világ építészképzésn belül fellelhető külömbségek megértéséhez ismerni kell a zsakmai szervezetek és a képzés történelmileg meghatározott kapcsolatatit. Miközben célul tűzzük ki a az egyes UIA tagországok közti megértés és csere lehetőség növelését, miközben azt szeretnénk elérni, hogy rendelkezzünk az éptész praxis és az építész képzés szakszerűségi sztenderdjeinek sorával, feltétlenül tiszteletben kell tartsuk a kulturális és egyéb különbségeket. Ezek ugyanis valójában a kölcsönös gazdgodás felbecsülhetetlen értékű erőforrásai lehetnek.
Általában a szakmai szervezetek kűldetése az, hogy sztenderdeket állítson fel szakmája gyakorlásához, hogy emelje tagjai munkájának minőségét, hogy hozzájáruljon az építészet és az építészeti tudás előmozdításához, tájékoztassa és irányítsa a közvéleményt mindazon ügyekben, melyek a környezethez kapcsolódnak. Mint ilyen, közvetlen felelősségük hogy járuljanak hozzá az építészképzéshez.Az akkreditációs és érvényesítési eljárás kialakítása során e célokat tudatosan érvényre kell juttassák.
.
Az UIA szerepe az építészképzésben
Az UIA a nemzeti szakmai szervezetek összefogójaként közvetlenül érdekelt ebben és ilymódon viseli a felelősséget az építészképzés minőségéért szerte a világban. E küldetést többek közt azzal tudja teljesíteni, hogy erősíti a kapcsolatot az intézetek és egyetemek közt, valamint publikálja az Oktatási és Szakmagykorlási Bizottság munkáját és kitünteti a kiválóságot.
A képzés egyrészt mindig egy lépéssel a a gyakorlat előtt kell járjon, másrészt állandó kapcso-latban kell legyen a gyakorlat világával. Az UIA a maga képzési munkája során viszont arra kell törekedjék, hogy tagjai előtt járjon egy lépéssel tagjai, ám azok munkájának széles körű külön-bözősége tudatában kell megtegye. Az Egyezmény, a Karta, és a nagyon lényeges Irányelvek konkrét dokumentumként használhatók e cél elérése érdekében
Az építészképzés továbbfejlesztésének főirányai
Az építész szakma tovább fejlesztése elképzelhetetlen a képzés tovább fejlesztése nélkül. Mindazonáltal az építészképzés meg kell találja az egyensúlyt (a) a válaszolás és változásra való készség szükgessége (b) annak kiemelt tudata tekintetében, hogy szilárd elveken nyugvó álláspontot foglal el a tudás, a társadalom, az ökológia és etika kérdésében. Ezért az építész-képzés számára parancsoló kötelezettség, csakúgy mint, hogy együtt kell működjék az építész szakmával ama ajánlott normák tekintetében, melyeket az UIA dokumentumok tömörítve tartal-maznak. Tudni kell azonban, hogy ezek a normák sem kőbe vésettek, maguk is tüzetesen megvizsgálandók és ebben a szellemben használandók fel a képzés során. Az UIA pedig a szükséghez képest kell időről időre módosítsa őket az iskolák és a szakmai szervezetek javaslatai szerint.
(Az Egyezmény egyéb irányelveire történő kereszthivatkozások.)
Akkreditáció,\ érvényesítés,\ elismerés
Gyakorlati tapasztalat \gyakorlati képzés \gyakornokság
A szakmai tudás és képesség bizonyítása
Regisztráció\érvényesítés\ bizonyítvány
Beszerzés\Kvalifikáción alapuló kiválasztás
Etika és magatartás
Szakmai továbbképzés
Megjegyzés Prágai változathoz
1.A nyers vázlatot Neced Teymur azért készítette, hogy kezdeti észrevételeket kapjon főként a javasolt szerkezet és a lefedendő terület tekintetében. A nyár és előre nem látott kötelezettségek okozta időbeli korlátok miatt a vázlatkészítés legutolsó szakaszban ( különösen a törökországi földrengés miatt nem volt lehetőség arra, hogy visszajelzést kapjon az Építészképzés Szövegező munkaközösségétől mielőtt a soron következő prágai űlés résztvevői közt az anyagot körözni kellett. Ezért felbecsülhetetetlen értékű a kollégák szélesebb köréből származó minden észrevétel és bírálat, hogy ezekre alapozva a jelenleginél teljesebb tervezet készüljön.
2. Az irányelv fogalmazó munkaközössége az alábbiakból állt.
Necdet Teymur (Turkey) (Chair)
Carlos A Debellis (Uruguay)
I A Soto Pacheco (Costa Rica)
Christopher Colboume (UK)
David Mohney (USA)
Megjegyzés a Kairói változathoz.
A Pekingben jóváhagyott Irányelvek
ˇAkkreditáció/ Érvényesítés/Elismerés
ˇGyakorlati tapasztalat/ Gyakorlati képzésI/ gyakornokság
ˇA szakmai tudás bizonyítása
ˇRegisztráció/ Jogosultság/ Bizonyítvány
ˇBeszerzés/ Minőség alalpú kiválasztás
ˇEtika és magatartás
ˇFolyamatos szakma fejlesztés
A Berlinben történő előterjesztésre készülő fejezetek
ˇÉpítészképzés
ˇA szakmagyakorlás kiterjedése és formái
ˇA szakmamgyakorlás vendéglátó országban
ˇIntellektuális tulajdon/ szerzői jog
ˇA szakmai szervezetek szerepe. |
|
|
 |
|
|
