 |
|
|
szerző: UIA munkaközösség |
|
Az UIA Akkord (Egyezmény) 6.Függelék
|
|
kiadó: UIA |
A szövegező bizottság jelentése az intellektuális tulajdonjoggal (szerzői joggal) kapcsolatos irányelvekhez
munka okmány)
Ajánlott alapelv az építész szakmaiság normáival kapcsolatos és az intellektuális tulajdonnal és a szerzői joggal összefüggő elvekhez.
(2000. október. 22.)
UIA Professional Practice Program Joint Secretariat
The American Institute of Architects
Co-Director James A. Scheeler, FAIA
1735 New York Avenue, NW
Washington, DC 20006
Telephone: 202 626 7315
Facsimile: 202 626 7421
The Architectural Society of China
Co-Director Xu Anzhou, Vice President
Bai Wan Zhuang, West District
Beijing, China 100835
Telephone: 86 10 6839 3428
Facsimile: 86 10 6831 1585
Az UIA fenn kívánja tartani és fejleszteni akarja az építészeti munkákhoz fűződő intellektuális tulajdon- és szerzői jogokat, olyan hatékonyan és egységesen, amennyire ez csak lehetséges. Az UIA tudatában van annak a mélyreható következménynek, amit az információ és kommunikációs technika fejlődése és konvegenciája az alkotó munkára és annak felhasználására gyakorol . Ezen túlmenően az UIA hangsúlyozza a szerzői jog védelmének kiemelkedő jelentőségét olyan értelemben is , mint ami a művészi alkotás egyik serkentője, egyidejüleg elismervén annak a szükségességét is, hogy alkotók és a tágan értelmezett közérdek egyensúlya fenn kell maradjon.
Az ebben dokumentumban említett művek az UIA hoz csatlakozott minden szekció országában hatékony védelemben kell részesüljenek, és ez a szerzők és az őket ebbéli minőségben követők javára kell működjék.
1. A szerző
1.1 Az eredendő tulajdonjog
A mű szerzője (tulajdonosa) a mű alkotója az a személy, aki a művet létrehozta . Általában kizárólag valamely természetes személy, korporáció, vagy társaság.
A mű alkotója az a személy, aki a művet megalkotta és feltehetően egyben a műhöz fűződőp szerzői jog tulajdonosa. A szerző mindig természetes személy. Azonban valamely korporáció vagy egyéb, jogi személyiséggel bíró üzleti szervezet, közület is lehet a tulajdonos, amennyiben a muvet szaktervezői megállapodás alapján hozták létre.
(L! 1.2) avagy a szerző egyetért jogának átruházásáról feltéve, hogy ezt valamilyen a szerzői jogról intézkedő állami alap törvény szabályozza.
1.2 Szaktervezői (tanácsadási) megállapodás alapján létrehozott alkotások.
Az ilyen megállapodások alapján létrehozott mű esetében a szerző vagy maga az alkotó, vagy a munka adó ama jogalkotási felhatalmazás függvényében, amelynek keretei közt létrehoz munka adó ama jogalkotási felhatalmazás függvényében, amelynek keretei közt létrehozták. A szerzői jog kereskedelmi tulajdon ami a szerző beleegyezésével átruházható.
A Carl Sapers javasolta alternatíva.
\\\\\\\\\\\\\\\"Azesetben, ha művet megbízásból hozták létre a szerzői jog tulajdonosa vagy az alkotó, vagy az alkalmazó az UIA ama előírása szerint, amelyik a szerzői jogot szabályozza. Az alkalmazó és alkalmazott közt a szerzői és a tulajdon jog kérdését szerződéses megállapodás is szabályozhatja.\\\\\\\\\\\\\\\" {Ez a módosítás azért fontos, mert az USA-ban nincsen olyan alkalmazási szerződés, amely intézkedik a megbízásos célból elvégzett munkáról, ezt a viszonyt az alkalmazó, az alkalmazott közti viszony, valamint a Szövetségi Szerzői Jogi Törvény szabályozza. Mindazonáltal az Egyesült Államokban lehetőség van arra, hogy az alkalmazott és alkalmazó a szerzői jog tekintetében olyan szerződésben állapodjanak meg, ami a szerzői jog alkalmazásától függően esetenként szokott változni.
1.3 Kollektív munkák.
A szerzői jog a kollektív munka egyes meghatározott részmunkák esetén megkülönböztetendő attól, amiként az a kollektív munka egészére , és a rész munka szerzőjére értelmezendő. Azonnali szerzői jog átruházási megállapodás vagy egyéb jogi formula alkalmazása híján a szerzői jog a kollektív munkában résztvevő személy vélhetően csupán a munkarész másolhatóságának és terjesztési jogának tulajdonosa, ebbe azonban beleértve a kollektív munka módosítását és a későbbiekben bármikor ebbe a sorba tartozó közös munkát is.
A szerzői jog a kollektív munkában az abban résztvevő minden alkotót megilleti. Minden alkotót azonos szerzői jogok illetnek meg. Amennyiben a munka egészéről van szó ezzel minden alkotó de kizárólag csak együttesen élhet
2.Védett művek
2.1. Építészeti művek.
Ez alá az irányelv alá tartoznak azok az eredeti szerzőséghez kötött bármely kézzelfogható médium által rögzített eredeti építészeti művek, melyek vagy jogilag elismert olyan személyes alkotások,melyek szintje meghaladja az átlagos építészeti alkotás sémáit, vagy melyeket idevágó szerzői jogi bejegyzésként regisztráltak. Ez alatt azt kell érteni, hogy a tisztán műszaki számításokra alapozott művek, vagy olyan megoldások , melyeket valamely egybeesés felismerése révén találtak, vagy természetüket tekintve főként praktikus természetűek védeni nem lehet. Az újdonság, az ügyes kimódoltság vagy az esztétikai érdem önmagában nem jogcím a védett mű státusára. Az eredetiség normájának teljesítéséhez viszont csak az szükséges, hogy a mű létrejöttét a szerző erőfeszítésének köszönheti.
A szerzői jog oltalom csak a dokumentált, vagy megépült művekre terjed ki. Nem terjed ki viszont elgondolásokra, eljárásokra, működési módszerekre, matematikai koncepciókra, minthogy ezek a műveket az olyan idevágó műszaki oltalommal lehet védeni, mint a szabadalmi jog. Az építészeti mű konstrukciója nem valósítja meg a mű szükséges kifejezését. Az UIA nemzeti tagozatainak ügye kell legyen hogy előírni, hogy általánosságban mely művek, vagy meghatározott kategóriák nem esnek védelem alá, hacsak nem rögzítik ezeket valamilyen anyagi formában. Az oltalom ugyanakkor kiterjedhet bármiféle épületre, hídra, tájrendezési tervre, köztérre, vagy bármilyen egyéb olyan nyilvános épített alkalmatosságra, ami vázlatok, modellek, tervek számítógép program, vagy három dimenziós megvalósítás formájában létezik.
Ama építészeti művek és eredendő ama érdemeik megítélését, amelyek teljesítik az ebben a bekezdésben megfogalmazott követelményeket az ilyen területen kvalifikált szakértők kell végezzék.
Az UIA felállította a 20.-ik század Építészeti Örökségének Adatbázisát. Ez az index információs forrásként szolgálhat ama kiemelkedő művek tekintetében, melyeket a szerzői jog oltalma alatt állnak. A bázis tovább bővíthető építészeti részletekkel, tervezési elemekkel abból a célból, hogy megjelöljön minden oltalomra méltó tárgyat.
2.2.1 Az építészeti tervek dokumentációja.
Az építészeti terv és épületek dokumentációját szerzői jog oltalomban lehet részesíteni akár elektronikus, akár hagyományos formában vannak rögzítve. Ezért a megjelenített tárgy is védhető, ha három dimenzióban van megjelenítve. Ez a városrendezési és városépítészeti tervekre is vonatkozik.
2.2.2 Szakvélemények, kivitelezési előírások és egyéb dokumentumok.
A szakvélemények, kivitelezési előírások , és más dokumentumok adott megjelenési formája a szerzői jog oltalma alatt állhat, amennyiben azok személyes alkotások. Az oltalom azonban nem terjed ki a dokumentum tartalmára csak a megjelenítés formájára formájára azért, hogy ilyen módon is megkülönböztesse a a szerzői jogot az olyan jovédelemtől, mint a szabadalom.
2.2.3 Épületek
Valamely épületet akkor lehet védni a szerzői joggal ha maga a terve is kimeríti a személyes eredetiség kritériumait (L! 2.1) Hasonlóképen az épület vagy épületek kombinációja szintén oltalom alá vonható csakúgy, mint ismert elemek együttesként történt kreatív összeállítása . Stílus, ízlés, esztétikai érték, vagy divat nem bír jelentőséggel amennyiben a mű alkotásként teljesíti a szükséges feltételeket.
Az épület mikénti hasznosítása, vagy használata nem befolyásolja a szerzői joggal történő védelmét. Bérházak lakóépületek irodaházak, emlékművek, templomok , mérnöki konstrukciók csakúgy védhetők, mint a tornyok, hidak és terek, feltéve, hogy fellelhetők bennük a szükséges eredetiség jellemzői
3. A szerző jogainak védelme
A szerzői jog tulajdonosaként az építész kizárólagos joga munkáit másolni, vagy másokat erre feljogosítani mindaddig , míg azok a szerzői jog oltalma alatt állnak. A mások által végzett jogosulatlan másolás törvényes eljárást von maga után.
Mindazonáltal meg kell jegyezni, hogy az építészet területén sok építészeti elem közismert, minthogy az épület rendszerint tartalmaz például az ajtókat, ablakokat, tetőt és falakat stb. Ez az oka annak, hogy az építészeti elemek reprodukciója csak abban az esetben jogosulatlan és von maga után a szerzői jog szerint meghatározott törvényes eljárást, ha az épület koncepcója egyedülálló, és valamely technikai részletét vagy az egész épület rendkívüli megjelenését másolják le.
Az építészeti terv publikációk, vagy látvány révén terjedő befolyása mindaddig nem törvénysértő, amíg az újonan kimunkált mű egészként egyértelműen megkülönböztethető attól, ahonnan az építészeti gondolat származtatható. Minél eredetibb az első építészeti terv (részlet, avagy koncepció) másolási célra történő felhasználása annál kevésbé megengedett.
Erkölcsi jogok. /Droit Moral/
A legtöbb kontinentális európai ország, Közép és Kelet Európa, Latin Amerika ,Japán és a fejlődő országok többsége elismeri az un. \\\"erkölcsi jogot\\\" ami általában magában foglalja a közönséggel történő kommunikáció jogát, a szerzőség védelmét és a védelmet a sérelmek ellen. Ezek a jogok nem átruházhatók. Egyes országok nem, vagy csak részlegesen ismerik el az erkölcsi jogot (pld. US Visual Artists Rights Act of 1990). USA ) Az erkölcsi jog tekintetében az UIA nemzeti tagozatainak az álláspontja eltérő. Ez az oka annak, hogy a következőkben ismertetett normák (3.1-3.4) egyes UIA nemzeti tagozatának országában az erkölcsi jogok körébe tartoznak, míg másokban a szerzői jog hatáskörébe tartoznak és átruházhatóak.
Carl Sapers alternatív javaslata
\\\" A világ országainak többségében az építész szerződéses kereteken belül az erkölcsi jogát, (droit moral) vagy annak egy részét átruházhatja az olyan megbízóra, vagy közületre ha az a projekt tekintetében ráruházott jogalkotói jogokat gyakorolhat . Más országokban ezzel szemben ezt az eljárást a törvény tiltja.\\\" Erre tekintettel jelen irányelvben e kérdésben nem kívánunk olykép állást foglalni, mintha a szabályt az UIA nemzeti tagozatai el kellene fogadják.
3.1 A közönséggel folytatott kommunikáció joga
Az építészeti mű szerzőjének élveznie kell azt a kizárólagos jogot, hogy művére vonatkozólag jogosult legyen bármilyen a közönség irányában történő kommunikációra. Ez a jog az építészt azonban nem korlátozás nélkül illeti meg, mivel általában nincs szava atekintetben, hogy tervvel vagy tervezett épülettel kapcsolatban közleményeket terjesszenek vagy a megbízó irányában kommunikáció történjék. Mindazonáltal az építész arra jogosult kell legyen, hogy eldönthesse munkájáról mikor és milyen tervek vagy képek kerülhetnek nyomtatásba, vagy az elektronikus médiába. Ezen túl csak az építész hozzájárulásával publikálhatók olyan vázlatok is, melyek valamely építészeti tervpályázat keretei közt készültek.
3.2 A szerzőség elismerése
Az építésznek joga van arra, hogy művén a nevét feltüntesse. Ez az jegyzés különösen fontos vázlatok, tervek, és egyéb dokumentumok estében, de az a felépített létesítmények esetében is. Jóllehet a \\\"szerzői jog \\\" figyelmeztetés nem előfeltétele a szerzői jogi oltalomnak, a figyelmeztetést ennek tisztázására mégis meg kell jelenjék. Azzal, hogy a szerző ezt teszi el tudja kerülni, a vétlen jogsértést vagy ennek bagatellizálását netán a törvénysértő kár okozást.
Ilyen figyelmeztetés lehet például \\\" Copyright © Associated Architects, Inc. 1999\\\".
3.3 Jogsértések
A szerző gazdasági jogai mellett, de még az említett jogok átruházását követően is jogosult kell legyen arra a művel kapcsolatos szerzői jogát fenntartsa és ellenezhesse a plágiumot, az eltorzítást, csonkítást, vagy bármilyen olyan a műre nézvést derogáló beavatkozást, amely saját becsületére, vagy hírnevére nézve prejudikáló. Ezek a szerzőre ruházott jogok összhangban az előzőekben megfogalmazottakkal fenn kell maradjanak a szerző halála után is a gazdasági jogok lejártáig és olyan jogos személyek, vagy intézmények kell tudják gyakorolni ezeket, akiket ama ország jogosít fel erre, ahol e jogokat érvényesíteni akarják.
3.4 Lebontás
A mű módosításának ellenzési joga magában foglalja a lebontás ellenzésének jogát is. Ellentétben a módosítással a mű lebontása nem involválja azt a veszélyt, hogy az építészt olyan mű szerzőjeként tüntessék fel, amelyet (a módosított mű szerzőjeként) nem ő alkotott. Mégis a a mű lebontása sérti az önazonosság személyes érdekét. A szerzőnek az az érdeke, hogy a művön olykép folytathassa munkáját, mint személyiségének részén. Ezért a tulajdonos ama joga, hogy lebonthassa az épületet ütközik a a szerző ama jogával, amely védi a szerzőségét és ehhez fűződő érdekeit. Következéskép az épület lebontásának jogát egyensúlyba kell hoznia a szerző a önazonosságára vonatkozó jogával.
3.5 A változtatási érdek egyensúlya. (A megbízó és az építész és műve együvé tartozása.)
Az épület hosszú élettartama valószínüsíti, hogy ezalatt adaptációk, bővítések, vagy egyéb változtatások válnak szükségessé. Minthogy a megbízó egykor pénzt fektetett az épületbe lehetősége kell legyen arra, hogy megvátoztassa mindenkori gazdasági igényei szerint. Az épület tulajdonosának, vagy használójának lehetőséget kell biztosítani az épületet változó szükségletei vagy célja szerinti adaptálására, amibe beleértendő az építészeti koncepció módosítása is.
Ugyanakkor az épület létezése folyamán az építész ajánlója valamiként az épület terve is döntő volt a megbízó számára atekintetben, hogy annak a bizonyos bizonyos építésznek adja a megbízást. A módosításnak ezért biztosítania kell hogy az ő személyes és az épület önazonosságához fűződő érdeke sérelmet ne szenvedjenek, építészeti képességeit nyilvánosan ne vonják kétségbe vagy le ne értékeljék. Az építész ugyanis ki van téve annak a veszélynek , hogy publikált műve jogosulatlan megváltoztatása után is a mű tervezőjeként tartják nyilván. A közvélemény szemében ilyenkor a szerző úgy tűnhet fel, mint azoknak az új építészeti kifejezéseknek a létrehozója melyek éppen az ő imázsának okoznak kárt.
Ezért van szükség arra, hogy megtalálják az egyensúlyt a két érdek, azaz a változtatásban érdekelt megbízó és az önazonosságban érdekelt szerzőé között.
Ezen egyensúly megtalálása során számításba kell venni, hogy az épület eredeti tervezője bárki másnál mélyebb rálátással rendelkezik az épület a változó igényekhez történő adaptálási lehetősége tekintetében. Minthogy az eredeti építész a terv, a szerkezet, és megalkotás körülményeinek legjobb tudója ez az építész van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy úgy munkálja ki a szükséges megoldásokat, hogy eközben tiszteletben tartja az épület eredeti megformálását és esztétikai minőségét.
Következésképpen az UIA azt javasolja a nemzeti szekcióknak, hogy gondolkozzanak e konfliktus olyan megoldási lehetőségén, amely az épület alkotója számára szerződéses jogot kap arra, hogy olyan építészeti megoldásokat javasolhasson, melyek kielégíthetik a megbízó változtatás iránti igényét. Az ilyen szerződéses klauzula biztosítaná ugyanis, hogy az épületet úgy igazítsák a változó igényekhez, hogy eközben fennmarad a legmagasabb minőségi színvonal és megóvják az eredeti építészeti kifejezést. A megbízónak kívánatosan csak abban az esetben legyen lehetősége más építészt megbízni, ha az eredeti építész nem képes, vagy nem hajlandó a munka elvégzésére, vagy megbízását egyéb körülmények teszik lehetetlenné.
3.6 A védelem hatálya
A védelem hatálya legalább a szerző élete plusz halálát követő ötven év legyen. Minden esetre a hatályt ama ország jogrendje határolja be, ahol a védelmet igénylik, ugyanakkor a joghatály nem kell túllépje a szerző országának jogrendjében meghatározottat, hacsak ezen ország jogrendje nem intézkedik másként
3.7 Az intellektuális tulajdon jog betartatása
Az UIA nemzeti tagozatoknak keresniük kell ama eljárások betartatását melyeket a jogrend biztosít és lehetővé teszi a hatékony fellépést. Az irányelvben taglalt intellektuális tulajdonjog bárminemű megsértése estén, beleértve a gyors orvoslási lehetőségeket a jogsértések megelőzésére és olyan jogorvoslatot, amely elég elrettentő a további törvénysértések visszafogására. Ezeket az eljárásokat ugyanakkor olyan módon kell alkalmazni, hogy ne képezzék akadályát a törvényes szakmai tevékenységnek és kellő védelmet nyújtsanak a visszaélések ellen.
Az intellektuális tulajdon jog betartatására irányuló eljárások korrektek és pártatlanok kell legyenek. Kerülni kell a szükségtelenül bonyolult, vagy költséges eljárásokat vagy a megkerülhetetlen ésszerütlen időkorlátokat, vagy az indokolatlan késedelmeket.
Különösen az olyan UIA tagszervezetek esetében melyek hiányában vannak a szüséges jogorvoslás lehetőségének az érdemi határozatokat lehetőleg írásba kell foglalni és indoklással kell ellátni. Ezekhez legalább az érintett felek számára biztosítani kell a késedelem nélküli hozzáférés lehetőségét. Az érdemi döntéseket bizonyítékokra kell alapozni figyelemmel arra is, hogy melyik fél számára nyujtottak lehetőséget a meghallgatásra.
Bármilyen eljárás során a feleknak alkalmat kell adni arra, hogy valamely joghatósággal felülvizsgáltathassák a végső adminisztratív döntést és arra is, hogy az illető UIA tagozat országában fennálló ama törvényes keretek, melyek az ügyre vonatkoznak, vagy legalább az eset eredendő érdemi jogi megítélésének szempontjai tisztázhatók legyenek. Nem kötelező azonban felülvizsgálati lehetőséget biztosítani büntetőjogi fellebbezések esetére.
3.5 Az építészeti tervek tulajdonjoga
Az építészeti tervek tulajdonjogának megítélése egyes \\\"common law\\\" országokban eltér azoktól, amelyek törvényes rendje a \\\"Code Napoleon\\\" talaján áll. A \\\"common law\\\" országokban a terveket valamely szolgáltatás eszközének tekintik, miért is az építész megtartja a tulajdonjogot a megbízó pedig szerződéses jogosultságot szerez arra, hogy ezeket az építkezés sorén felhasználhassa. A \\\" Code Napoleon\\\" -ra épülő jogrendű országokban ezzel szemben az építészeti tervek a megbízó tulajdonába mennek át amint a szerződés hatálya lejár. Az építész tehát köteles a terveket átadni a megbízónak.
Ennek a helyzetnek hatása van az intellektuális tulajdonra. Amíg a \\\"common law\\\" országokban az építész mind a tervek, mind az intellektuális jog tulajdonosa, addig a \\\"Code Napoleon\\\" alapján álló országokban ő csupán az intellektuális jog tulajdonosa, míg a tervek a megbízó tulajdonába mennek át.
3.6 Az UIA nemzeti tagozatok közötti együttműködés
Bármely UIA nemzeti tagozat kérésre konzultációt kezdeményezhet bármelyik másik szekcióval, mely okkal feltételezi, hogy valamely intellektuális jog tulajdonosa, aki honos, vagy ott lakó ama UIA tagozat országában, melyet konzultáció céljából megkerestek olyan sérelmezhető gyakorlatot folytat, amely szemben áll az UIA tagozat országának törvényes előírásaival és az UIA tárgy szerinti irányelveivel.
A megkeresett UIA tagozat egyetértő és rokonszenves megfontolást kell tanúsítson és megfelelő konzultációs lehetőséget kell nyújtson a megkereső UIA tagozat számára. Ezen túlmenően együtt kell működjék oly módon is, hogy rendelkezésre bocsátja a nyilvánosan hozzáférhető nem bizalmas információkat.
3.7 Károkozás
A jogalkotó a szükséges autoritással kell rendelkezzék.
3.8 Nemzetközi intézkedések; Záró rendelkezések
Az UIA figyelemmel kell kísérje az irányelvek működését és különösen a kötelezettségek pillanatnyi betartását és azokat az UIA nemzeti tagozatokat, amelyek megengedhetik maguknak, hogy tanácsot kérjenek az intellektuális tulajdonjoggal kapcsolatos szempontokkal kapcsolatban. Egyidejűleg teljesítenie kell olyan más kötelezettségeit is, mellyekkel a nemzeti tagozatok megbízták és különösen segítenie kell a vitás kérdések egyeztetési eljárásában. Az UIA nemzeti tagozatai egyetértenek egymással abban, hogy együtt kell működjenek különös tekintettel arra, hogy megszüntessék az intellektuális tulajdonjogot sértő áruk nemzetközi kereskedelmét.
Ezen irányelv szövegező bizottságának tagjai voltak:
Tillman Prinz (elnök),
Isabelle Moreau, Michael Peck, Carl Sapers |
|
|
 |
|
|
